Plébániánk története

szent_laszlo_templom_veszpremA Szent László Plébániát 1941-ben alapította Czapik püspök az addig egyetlen plébániából leválasztva a város nyugati felét, a „Temetőhegyet”.

Temploma helyén a középkorban Szent Margit vértanú nagy és gazdag bazilikája állt. Ennek helyére 1740-ben kis kápolna kerül Szent László tiszteletére. 1799-ben szűnt meg a körülötte levő temető, amiről a városrész is kapta nevét: Temetőhegy.veszprem_II_szent_laszlo_templom_55-100x100

Mai neoromán temploma 1902-ben épül Fejérvári kanonok adományából, megtartva elődjének titulusát (29×9 m).

A plébánia területén találjuk a Veszprémvölgyi apácák kolostorának műemlékromjait a XIV. századból. Itt állt a X. században az első magyarországi zárda: görög apácák kolostora. Itt készült a koronázási palást. — Mellette az 1747-ből való befejezetlen jezsuita templomrom. — A Benedek-hegy sziklái tövében láthatók a domonkos apácák Szent Katalin kolostorának és templomának romjai, ahol hat éven át élt Szent Margit. A XIII. századi gótikus építmény Műemlék.Csatári kápolna

Kedvelt búcsújáróhely az 1765-ben Szentkereszt feltalálása tiszteletére épített barokk Csatári kápolna.

A plébánia épülete 1941-ben épült, azóta folyamatosan bővítették.

Plébánosaink:

  • Kerényi József 1941-59
  • Albrecht József 1959-73
  • Szijártó László adm. 1973-75
  • Csonka Alajos 1975-82
  • Ekker Béla 1982-1994
  • Vasáros József 1994-2015
  • Medveczky Miklós 2015-

Templomunk és egyházközségünk rövid története a legrégebbi időktől napjainkig

Egyházközségünk régóta lakott terület. A Séd környékén középső bronzkori (Kr. e. 1600) a Jutas környékén avar kori leleteket, a Sas-hegyen honfoglalás kori temetőt találtak. Ősi történelmünket idézik a helynevek: Jutas, Csatár, stb. Jutasra települt a honfoglaló magyarság vezető törzse, Árpád fejedelem fia, Jutas családja.

A magyar keresztény múlt gazdag emlékei találhatók plébániánk területén. A Séd-völgyi apáca kolostor alapítása megelőzte első püspökségünket. Sarolt (Géza fejedelem felesége és szent István anyja), akit Bizáncban kereszteltek, görög apácák betelepítését kérte Gézától. Az alapítólevél görög nyelvű. Ez a kolostor magyar királynők szent sorát látta vendégül.

A veszprémi püspökség, országunk első püspöksége. Röviddel a görög apácakolostor után alapították, a magyar királynők kancellárja, és Veszprém volt a magyar királyok szálláshelye.

Itt tartózkodott Géza özvegye, Sarolt, akkor is, amikor 998-ban pogány sógorát és „kérőjét” fia, Szent István Csatár alatt leverte, és ezzel az országban véglegesen diadalra vitte a kereszténységet.

Szent István felesége, Boldog Gizella királyné, hímző iskolát létesített a Séd-völgyi apácáknál. Itt készült sok bizánci-mintás miseruhával együtt a koronázási palást is. Itt dolgozott és imádkozott tehát Gizella, s itt volt az ő „kápolnája”, nem a Várban, hiszen az ún. „Gizella kápolna” a XIII. században épült. Az viszont valószínű, hogy a Székesegyházat Gizella építette és felszenteléséről is gondoskodott.

Sok munka volt tehát a hímző-szobában, és az apácák között dolgozott Gizella királyné lányaival, Szent Imre testvéreivel. Itt tanulta meg a bizánci hímzést Szent István unokája, Ágnes hercegnő leánya, Margit is, aki később, mint nagy Skót Szent Margit királyné, palotájának udvarhölgyeit tétlenség helyett miseruha hímzésére oktatta, úgy, ahogy őt nagyanyja, Gizella.

Később a XIII. század közepén a Veszprém-völgyi kolostorba ciszterci apácák telepedtek. A kolostor lakói 1552-ben a török elől elmenekültek, s az elnéptelenedett épület rommá vált. Ezeket a romokat ma is láthatjuk a Betekints völgyben. 1749-ben a jezsuiták templomépítést kezdtek a kolostor helyén, de a templom máig is befejezetlen maradt.

A Benedek-hegy aljában, ugyancsak a Séd vize mellett 1240-ben Bertalan, veszprémi püspök a domonkos-rendi apácák számára alapított kolostort, Katalin kolostor néven.

IV: Béla lánya, Szent Margit a kolostorban nevelkedett 4-10 éves koráig. A Szent gyermek első áldozatai és imái egyházközségünket éltetik. Az ásatás tanúsága szerint, a Szent Katalin zárda templomát a XV. század végén késő gótikus stílusban átépítették, a szentélyét kibővítették és melléje téglaboltozatos sekrestyét emeltek. A kolostor és a templom a XVI. században elnéptelenedett és rommá vált. Maradványait ma is láthatják a Vár alatt a Margit-téren.

A középkori Veszprém a külső és a belső várral együtt 10 településből állt: Külső-vár, Belső-vár, a Görög apácakolostor és Boldogasszonyfalva, Katalin Szeg (Szent Margit zárdája), Szent Tamás falva, Szent Margit szeg, Sárszeg, Szent István falva, Jutas és Bogárfölde, Szent Miklós Szeg. E tíz település közül hét a mi egyházközségünk része (a Külső és Belső Vár, valamint a Miklós Szeg kivételével tehát az ősi Veszprém plébániánk történetét gazdagítja.)

Templomunk közvetlen környékét valamikor Szent Margit szegnek nevezték. Templomunk helyén pedig a Szent Margitról nevezett középkori Szent Margit plébánia és templom állt. A káptalani irattár egyik legféltettebb irata 1082-ben, Szent László idejében kelt és a Veszprém-városi határköveket sorolja fel. Az egyik határkő helyét így jelölik meg: „Szent Margit egyháza mellett van.” A helymegjelölés többi adata megegyezik a mai Szent László templom helyével. (Nem lehetetlen tehát, hogy Szent László kapcsolatba hozható eredeti templomunk alapításával, akinek felesége, Adelheid, Veszprém földjében, a Székesegyház altemplomában várja a feltámadást.

Templomunk ősét antióchiai Szűz Szent Margitról nevezték el, aki a középkorban nagyon tisztelt vértanú volt. II. Endre királyunk a Szentföldről magával hozta antióchiai Szűz Szent Margit koponyáját. Róla nevezte el Szent leányát IV. Béla királyunk, s e templom közelében alapítottak kolostort számára.

Egy 1327-ben kelt oklevél említi Fülöpöt, egy 1476-ban kelt pedig Tamást, mint a Szent Margit plébánia plébánosát. A Szent Margit plébánia a török időkben elpusztult, de a szentély még két évszázadon keresztül állt.

Az elhagyott szentélyt, amely a Kis-Temetőnek nevezett hegyen egy betelt temetőben állt, Pöstyén Mihály kanonok 1740-ben a régi falak és kövek felhasználásával építette.

A kápolna épen állt 1901-ig. ekkor teljesen lebontották s helyébe a mai neoromán templomot építették. A templom egy kis hegylánc végén állt s városképi szempontból Veszprém legszebb temploma. Első plébánosa Kerényi József kanonok idejére esett a II. Világháború. Második plébánosa Dr. Albrecht József kívül-belül tataroztatta és az új liturgia szerint átalakíttatta.

A szentély falában kívülről Hajas József plébános rokokó sírköve van.